Hétköznapi örömök

2011.11.06. 19:56

Mindenkinek az életében, történtek már viccesebbnél viccesebb dolgok. Néha az apró örömök azok, amik igazán felvidítják az embert. Csak nem vesszük észre, a hétköznapi rohanás közepette.

Persze, hogy vannak olyan pillanatok, amiken az ember nevet. Én munkába menet vagy kabarét, vagy pedig az egyik rádióadó, reggeli műsorát hallgatom. Természetesen nem mindig tudom véka alá rejteni nevetésemet, aminek köszönhetően páran szinten megmosolyognak. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy nem rajtam, hanem velem nevetnek. Természetes, és ösztönös reakcióm, hogy néha felveszem a szemkontaktust, az épp velem együtt mosolygó emberrel, és elsuttogom, a mosolygós napot kifejezést. Máris látom a kiváltott reakciót, hogy az esetek többségében, a kiválasztott fél, kivirultabbnak tűnik. Mire nem képes egy egyszerű mosoly. Mert valljuk be, két idegen között a leggyorsabb út az ismeretségre, a mosoly.

Egy 100wattos mosoly, vagy egy csillogó szempár néha csodákra képes. Kár, hogy nem úgy működik, mint az ásítás. Mert ha valaki ásít (vagy csak olvas róla), ösztönös reakcióként válaszolunk a hívásra. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a boldogságot is ilyen egyszerűen át lehetne ragasztani másokra.

Ugyan ilyen örömökkel tud szolgálni számunka, a természetünkből fakadó függőségek. Függőség lehet akár egy illat, káros vagy, nevezzük „egészséges” szenvedély is. Számomra a tejeskávé, a folyékony agyfelpörgető adrenalin és boldogság bomba.

Minden egyes alakalommal, miután megmosolyogtattam a szembejövő ismeretlen ismeretleneket, az első utam a szokásos kis kávézómba vezet. Néha James Bondnak érzem maga, mikor kimondom az egyszerű, ámbár nagyszerű mondatot”Egy tejes kávét kérnék szépen, két barna cukorral”. Hogy miért barna? Arra még én sem jöttem rá, de majdnem olyan, mint a felrázva, nem keverne kifejezés. Eggyé vált az általam megszemélyesített hőssel, és a hónapok elteltével már kiszúrnak a tömegből, és készítik is, a reggeli nektarinomat. Már szólni sem kell csak mosolyogni fizetne, és szép napot kívánni.

Ebből is látszik, hogy az embernek szüksége van, a nem mindennapi dolgokhoz. Ha kedves olvasóm is magába néz, biztos talál valami eltérő különbséget, amivel feldobja a megszokott kávézásokba, teázásokba vagy egyszerű hétköznapi tevékenységekbe belecsempészett különlegességeket. Ez bármilyen egyszerű kis „mechanizmus” is lehet, de mégis kifejezetten csak önmagunkra jellemző. Még ha mi észre sem vesszük, a közeli társaságunk biztos észreveszi a ránk jellemző kis stikket. De mégis mire jó ez? Arra, hogy a szürke állományunk beinduljon, és önkényesen is jól kezdődjön akár a reggel, vagy egy közös program.

Bárki bármit is mond, az egyetlen dolog, amit senki sem vehet el tőlünk, az a jó kedvünk, és a mosolyunk. Egy mosoly, vagy egy apró kis örömteli pillanat, mindenkinek bearanyozza az életét. Mosolygós szép reggelt, napot és estét mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://misstezis.blog.hu/api/trackback/id/tr333359229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása